A játék alapmechanizmusa ugyanaz, mint elődjéé. Azaz lapkákat csapunk fel, helyezünk kocsira, majd amelyik kocsi megtetszik, azt elvisszük, vagy végrehajtunk egy pénzes akciót. Aki már elvitt egy kocsit, az az aktuális körből kimarad. Viszont csak ennyiben hasonlít a Zoolorettohoz. Mivel itt vízi állatkertet építünk, nincsenek előre elkülönített karámok, mint a Zoolorettoban. Itt az állatok megszerzésével a játékos maga „ássa ki” a medencéket, azzal, hogy az elvitt állatot az állatkertjére rakja. Egy medencében itt is csak egyféle állatot lehet gyűjteni, de a játékos saját maga alakítja a medencéje alakját. Arra viszont figyelni kell, hogy két medence között legalább egy mezőnyi távolságnak lenni kell – ide beleértjük az átlós érintkezést is. És két külön medencében nem lehet ugyanazt az állatot gyűjteni. Persze az állatkert bővítésének a lehetősége megmaradt.

Kétféle bővítő elem van: az egyik három négyzet, míg a másik négy négyzet nagyságú. Egy játékos mindkettőből csak 2-2 darabot vehet meg, és ha megvett egy nagy bővítőt, akkor az eddigi három állatfaja mellett elkezdhet egy újabb fajta állatot gyűjteni. Fontos viszont megjegyezni, hogy az állatkertbe lerakott állatok már a helyükön maradnak. Azokat nem lehet megvenni a játékostól, és nem lehet azokat a gyűjtőmedencébe se berakni. Ha a játékos nem tud a kocsiról állatot berakni a medencéjébe, akkor azt a gyűjtőmedencéjébe teszi. A gyűjtőmedence felel meg lényegében a Zooloretto istállójának. A különbség a kettő között annyi, hogy az Aquarettoban a gyűjtőmedencébe egymásra kell rakni az állatokat, így mindig csak a legfelső állatot lehet eldobni, megvenni, kivinni az állatkertbe. Tehát nem mindegy, hogy a felesleges állatainkat milyen sorrendbe rakjuk a gyűjtőmedencébe. Lehet például úgy taktikázni, hogy amelyik állatot többen gyűjtik, azt rakjuk felülre, hátha a következő körök valamelyikében valaki megveszi tőlünk. Vagy ha nekünk is szükségünk lesz arra az állatra, de éppen most nincs szabad hely az állatkertünkben, akkor nem a kupac tetejére rakni, nehogy valaki megvegye tőlünk. Persze itt is van minden faj egyedei között két ivarérett hím és nőstény, akik ha egy medencébe – a gyűjtőmedence nem számít medencének – kerülnek, akkor létrehoznak egy utódot. Itt is minden hímnek és nősténynek csak egy kicsinye lehet. Hiába van tehát a medencénkben egy hím és két nőstény állat, amíg nem szerezzük meg a másik hímet, nem lesz másik kis állatunk.

A játék újdonságai, újításai közé tartozik a pénzgazdálkodás, és a munkások megjelenése. Mivel itt nincsenek karámok, melyek megtöltésével pénzt lehetne szerezni, ezért bármely medencében összegyűlt 3 állat után jár a játékosnak egy pénz. Azaz ha valaki megszerzi mondjuk a harmadik, hatodik, kilencedik vagy esetleg tizenkettedik delfinjét, akkor azért automatikusan kap egy pénzt. Munkást is hasonlóképpen lehet szerezni, csak itt 5 állatot kell összegyűjteni. Tehát mondjuk az ötödik, illetve a tizedik megszerzett víziló után jár egy munkás a játékosoknak. Mire is jók a munkások? A játék végén extra pontokat lehet velük szerezni, attól függően, hogy milyen munkakörbe osztjuk be őket. A munkások lehetnek pénztárosok – ilyenkor a megmaradt pénzünk után kapunk pontot; lehetnek állatgondozók – a halacska jellel rendelkező állatok után jár pont; lehetnek edzők – ebben az esetben az állatkert egy szabad mezőjére kell lerakni, és a körülötte lévő tanítható állatok – delfin, gyilkos bálna és oroszlánfóka – után ad 1-1 pontot; és végül, de nem utolsó sorban lehetnek igazgatók – ekkor az esetleges mínuszpontjainkat felezik meg.

A játéknak hasonlóképp van vége, mint a Zoolorettonak. Amint a félrerakott 15 lapból húzunk már lapkát, és mindenki elvitt egy kocsit, vége lesz a játéknak. Az értékelésnél minden medencében lévő állatunk után jár egy pont, ehhez adódnak hozzá a munkások által szerzett extra pontok.

Most akkor arról néhány szót, hogy hogyan lehet együtt játszani az Aquarettot a Zoolorettoval. A játék elején mindkét játékból ki kell szedni 15-15 lapkát, és a játékosok számától függően állatfajokat is. Minden kocsira csak az egyik játék lapkái kerülhetnek, nem lehet őket keverni. Azaz egy kocsira vagy Aquarettos, vagy Zoolorettos állatok kerülhetnek. Viszont minden körben kell legalább egy Aquarettos és legalább egy Zoolorettos kocsit is létrehozni. Pénzes akció végrehajtásakor bármelyik játék pénzes akciói közül választhatunk. Amint az egyik játék félretett kupacából húzunk már lapokat, akkor a későbbi körökben már csak a másik játék lapjaiból lehet húzni, mintha vége lenne az egyik játéknak. Amint a másik játék félretett kupacából is húzunk lapot, az aktuális kör végén véget ér a játék. Ilyenkor össze kell adni a két játékban megszerzett pontjainkat. A pénztáros minden megmaradt pénz után hoz pontot, attól függetlenül, hogy melyik játékból szereztük a pénzt, ugyanígy az igazgató megfelezi az istállóban lévő állatok után járó mínusz pontokat is.

Nem csak az én véleményem az, hogy az Aquaretto, mint kiegészítő, felülmúlja az alapjátékot. Sokkal több taktikázásra van benne lehetőség. Együtt játszva a kettőt pedig nemcsak a játékidő nyúlik meg, hanem nagyobb mélységű is lesz a játék. Ezektől függetlenül még mindig egy kellemes családi játéknak tekinthető. Az Aquaretto is megérdemelné az Év Játéka címet, bár az idei mezőnyt ismerve, látva nem hiszem, hogy erre túl nagy esélye lenne.

CsaBull
2008.05.15.

Gémklub Játék Webáruház - www.gemklub.hu