A víziló:

ez a növényevő a disznók családjába tartozik. Ő a második legnagyobb szárazföldi állat, és a tekintélyes méretei (a súlya elérheti a 4 tonnát, a hossza pedig a 4 métert) ellenére képes elérni a 48 km/h-s sebességet.

A delfin:

erről a kedves emlősről azt tartják, hogy a legintelligensebb állat, mindemellett híres az akrobatikus képességeiről és a szociális viselkedéséről. A delfinek 450 méter mélyre is le tudnak merülni, és 15 percig tudnak a víz alatt úszni egy levegővétellel.

A gyilkos bálna:

ez a hatalmas bálna hossza elérheti a 7 métert is, súlya pedig a 9 tonnát. Leginkább az Északi-, és a Déli sarkvidék vizeit szeretik. Ez a rendkívül ügyes vadász a leggyorsabb vízi állat, képed 144 kilométer/órás sebességre is.

A tengeri teknős:

ezek a páncélozott állatok körülbelül 200 millió éve élnek a Földön, többnyire a trópusi, esetleg a szubtrópusi vizekben találhatóak meg. Az áramlatokat követik, így nagy területen kóborolnak. A hosszú tengeri útjuk alatt csak akkor hagyják el a vizet, amikor lerakják a tojásaikat.

A pingvin:

főleg a déli félgömb hidegebb területein fordulnak elő. Remek búvárok, viszont nem valami gyors úszók. Ennek ellenére ügyesen manővereznek, elkerülve a ragadozókat. Akár két méter magasra is ki tudnak ugrani a vízből.

A jegesmedve:

ennek az északi magányos állatnak nagyon jó a szaglása, és az eszkimók kultúrájának fontos része, akik „Narnuk”-nak hívják. A mérete és súlya ellenére könnyedén lebeg a víz felszínén, és 12 méterre is be tud úszni a nyílt tengerre.

Az oroszlánfóka:

ezek a társasági állatok nagy csordákban élnek, és tömegesen sütkéreznek a köves sziklákon. Nem a leggyorsabb úszók, de a legjobb akrobaták között vannak.

A krokodil:

ezek az állatok elérhetik a 6 méteres hosszúságot is, és a triász-kori Archoszaurusz közvetlen leszármazottai. Tökéletesen álcázottak, és az életük nagy részét a vízben töltik, csak a szemük vagy az orrcimpájuk dugják ki néha a víz fölé.